A kivégzettek az összefogás és az igaz ügybe vetett hit tökéletes példái a huszonegyedik században is, s emlékünnepségünkkel erre kívánjuk felhívni a figyelmet évről évre, megmutatva, hogy van bennünk erő, akárki akármilyen akadályokat is gördít elénk - nyilatkozta Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke, akik az RMDSZ-el együtt idén is főszervezője a megemlékezésnek. A koszorúzással egybekötött megemlékezésre idén is a Zárda templom falán elhelyezett Gonzeczky János emléktáblánál kerül sor.
Gonzeczky, a budai születésű, ám Szatmárnémetihez ezer szállal kötődő pap egyike azon sokaknak, akik áldozatául estek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukását követő vérszomjas osztrák megtorlásoknak. Szatmárnémetiben kezdte lelkészi pályafutását és Hám János püspök megbízásából ő vezette a Zárda templom építését.
Az alig 43 éves papnak azért kellett meghalnia 1849 október 8-án, mert a szabadságharc idején szószékről hirdette Kossuth Lajos kiáltványát, majd később a Habsburgok trónfosztásáról szóló törvényt. Ez az a gyásznap, amely véres betűkkel írta be magát, de nem csak a magyarok, hanem a németek, lengyelek, szerbek, horvátok és románok történelmébe is.
A megemlékezésen imát mond Pallai Béla görög-katolikus parókus, valamint Kiss József református lelkipásztor, majd Póti Eudárt történelemtanár tart rövid történelmi visszatekintést a hősök korára. Ezt követően Kereskényi Gábor, RMDSZ-es képviselő és a Szatmárnémeti szervezet elnöke, valamint Pataki Csaba, szenátor és a megyei szervezet elnöke mondanak beszédet. A megemlékezésen közreműködik a Székesegyház Énekkara, díszőrséget áll és a koszorúzást segíti a Dsida Jenő Cserkészcsapat.